Kedves Olvasóink!
Mint, ahogy korábban beszámoltunk nektek, figyelemmel fogjuk követni Karsai Dániel ügyét.
November 27-én 28-án tárgyalta az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyet. A bíróság komolyan veszi az ügyet, hiszen 27-én az üggyel kapcsolatos két szakértő meghallgatása több mint négy órán át tartott zárt ajtók mögött.
Másnap 28-án tartották a tárgyalást. A magyar kormányt Tallódi Zoltán képviselte (aki egyébként 2016-ban a magyar kormány egyik jelöltje volt – Schanda Balázs mellett – a Sajó András utáni magyar EJEB bírói pozícióra), beszédében hangsúlyozta, hogy érzelmileg számára is megterhelő az ügy, ugyanakkor szakmai nézőpontból kell hozzáállni. A kormány fő hivatkozási alapja az EJEB 2002-ben hozott ítélete a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyében, amelyben a bíróság szerint az Egyesült Királyság nem sértette meg az EJEE-ben foglalt emberi jogokat, például a kínzás tilalmát, vagy a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság jogát. Az említett ügyben hasonlóan a jelenlegihez, az öngyilkosságban való közreműködést vizsgálta a bíróság.
Karsaiék szerint a hivatkozott döntés már elavult, így most a bíróságnak lehetősége van, hogy 21 év után mélyebben foglalkozzon az életvégi döntésekkel, hiszen az európai államok jogalkotása is elmozdult azóta, illetve a közvélemény is támogatóbb lett a kérdésben. Karsai ügyvédje, Stánicz Péter szerint a két ügy nem összehasonlítható, hiszen a Pretty ügyben nem volt lehetőség sem az életvégi döntésre, ezzel szemben Magyarországon van, csak az ALS-betegekre nem vonatkozik, ami álláspontjuk szerint diszkriminatív, szerintük az ALS betegeknek nem megfelelő és elegendő életvégi döntés az ellátás visszautasítása.
A két félnek január 5-ig kell írásbeli beadványt beterjesztenie, amelyben a szakértői meghallgatásokkal és tárgyalással kapcsolatban tehetnek észrevételeket. Ezt követően, várhatóan 2024 első felében hoz döntést a bíróság.
Akit érdekelnek az életvégi döntésekkel kapcsolatos morális kérdések, azoknak ajánljuk a Dr. Halál című filmet.
Tóth Bálint, szerkesztő